2010. június 18., péntek

Herbszt Zoltán: Levél a szerelemről

Kedvesem, ha bennem
Fűrészporral töltött szerelem-madarat
Keresel, bizonnyal csalódni fogsz.
Én vijjogásáról ismerem a
Szerelmet, ragadozómadár,
Ölyvként szitál a tarlók
Nyári lobbanásai felett
S a gólyák csak állnak
Alatta mint fehér emlékoszlopok.
Vér és halál jelei vannak
Rajtad ha szeretsz, minden
Percben megölhetlek
Egy szóval, de bízol mégis,
Pedig kiszívom véredet,
Majd újra beléd eresztem,
Halj meg és újulj meg értem
Élj!-
Ahogy élni kellene, latolgatás
És pénzszámolás nélkül
Zuhanyozva szerelem forró
Fürdőjében, tisztúlva és
Megégve, mint a leforrázott
Malac, hisz így lesz jóízű
Falatunk, ínyenc ölelésünk.
Úgy akarlak szeretni,
Hogy az utolsó rongyot is
Letépem rólad,
Kivilágosodsz szavamtól
Mint felgyújtott határ
Mögött az ég
S kiégett kráter-szemekkel
Szenes csont-emlékműként
Is azt mondjad – megérte.
Persze, hogy megérte.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése